Orvosi felelősségbiztosítás
2012. július hó 1. napjától megváltozott a Munka Törvénykönyve, ezzel változott az egészségügyi szolgáltatóknál alkalmazott orvosok vétkesen okozott kárért való felelőssége.
A Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 179. §. (3) bekezdése tartalmazza a lényegi változást, mely a következő. …súlyosan gondatlan károkozás esetén a teljes kárt kell megtéríteni.
Az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. Tv. 19/A §.-a egyértelmű választ ad. Ez szerint a beteg, illetve hozzátartozója az egészségügyi szolgáltatás során, vagy az azzal összefüggésben keletkezett kára megtérítésére vonatkozó igényét közvetlenül a szolgáltatást nyújtó egészségügyi szolgáltatóval szemben érvényesítheti, függetlenül attól, hogy az egészségügyi szolgáltató milyen jogviszonyban foglalkoztatta a kárt okozó egészségügyi dolgozót.
A fenti rendelkezés egyértelművé teszi, hogy az orvosi műhibaperekben a károsulttal szemben az egészségügyi szolgáltató felel. Az már más kérdés, hogy az egészségügyi szolgáltató később a közreműködőjére háríthatja kárát, amennyiben a köztük fennálló szerződés ezt lehetővé teszi.
Orvosi perek elindítói:
A gyógyulás esélyének elvétele
A beteg felügyeletének elmaradása
A műtét technikai hibái
Diagnosztikai tévedés
Idegen test
Tájékoztatási hiba, műtéti beleeggyezés.
Példa:
Gyakori, hogy súlyos egészségkárosodásokat idéz elő a műtét során egy nem megfelelő mozdulat, amikor pl. gerincműtét során idegsérülés történik és beteg tolókocsiba kényszerül, lebénul, vagy amikor laparoszkópos beavatkozás során akár sebészetben, akár nőgyógyászatban átvágják, átszúrják a belet. Az ilyen egy-mozdulattal elkövethető műtét-technikai hiba önmagában nem eredményezi a kórház kártérítési felelősségét, hiszen az a beavatkozás kockázatához tartozik, ha csak nem valami "extrém nagy félrekezelés" történik, de azt mindig esetenként kell eldönteni. Az ilyen egészségkárosodásoknál azt kell nézni, hogy azt időben ismerték-e fel, mindent megtetettek-e a bekövetkezett károsodás további következményeinek elhárítására, illetve, hogy a beteg a műtét előtt tájékozatva lett-e arról, hogy ilyen következmény a műtét során beállhat. Ha ezeket a szabályokat megszegi a kórház, akkor a műtét technikai hibáért is megállapítható a kártérítési felelőssége.
A jelenlegi magyarországi joggyakorlatban az orvosi műhibaperek után az egyes kártérítési összegek elérik és meghaladják a 20 millió forintos nagyságrendet.
Orvosi szakmák, és szakágazatok:
Akupunktúrás szakorvos, allergológus, immunologus, általános orvos, aneszteziológus, audiologus, belgyógyász, diabetológus, bőrgyógyász, nemibeteg szakorvos, endokrinológus, fizikoterápiás, fogorvos, fül- orr-gégész, gasztoentológus, gyermekorvos, gyógyszerész, haematológus, háziorvos, ideggyógyász, iskolaorvos, kardiológus, laboratoriumi szakorvos, mentőorvos, neorológus, Onkológus, ortopéd szakorvos, pszichiáter, radiológus, rehabilitácios szakorvos, reumatológus, röngen orvos, sebész, sportorvos, sürgösségi, szájsebész, szemorvos, szülész, nőgyógyász, traumatológus, tüdőgyógyász, ultrahang orvos, urológus, üzemorvos.
